A melegágy, akárcsak a hidegágy, egy nyitható, üvegezett, vagy fóliázott vagy polikarbonát tetejű keretből és, ami a hidegágyból hiányzik, egy termőfölddel takart melegítő talpból áll. Palánták előnevelésére kiváló házikertben.
A melegágy legyen déli tájolású, hogy a növények a nap nagy részében teljes napfényt kapjanak. A helyszín legyen kényelmesen megközelíthető, szélvédett, közeli vízforrással, valamint jól vízelvezető, árnyékmentes területen. Az elektromosan fűtött melegágyakat érdemes egy közeli áramforrás közelébe telepíteni.
Mérete változó lehet. Az ideális hidegágy magassága 40-60 cm, területe 2 négyzetméter. Optimális esetben a nyitható tetőt befogadó felső rész déli irányban lejtsen, a keret észak felé eső oldala legyen 15-20 cm-el magasabb, mint a déli rész, ez biztosítja a fény optimális kihasználását. A tető kitámasztásával lehet biztosítani a folyamatos szellőzést. A melegágyon belüli hőmérséklet ne haladja meg a 22–25 °C-ot. A tető legyen könnyen eltávolítható, vagy teljesen felhajtható, mert így lehet a hidegágyban dolgozni. A megfelelő, hézagmentes illesztés segíti zárt állapotban a megfelelő mikroklíma fenntartását. Fontos, hogy a melegágy felülről kapjon fényt, a tető kitámasztható, leemelhető, vagy nagyra nyitható legyen, és ne legyen alja!
Melegágyak készen kaphatók, különböző méretben, általában a ládák oldala és teteje is átlátszó, pl. polikarbonát, a váz általában eloxált alumínium. Az aljzat nélküli hidegágy trágya hozzáadásával, lásd később, melegággyá alakítható! Házilag akár egy megfelelő méretű, deszkából készített, feneketlen láda is megteszi átlátszó fedéllel. A hidegágyhoz hasonlóan a melegágy oldala készülhet fából, téglából de akár szalmabálából is. A tető lehet akár egy ablak is.
Keretkészítési útmutató -hidegágyhoz is
A melegágy kerete hasonló szerkezetű (lásd 1. ábra). A keretet készítheted fából, betonból, extrudált polisztirolból, cementblokkokból vagy téglából. Fa esetén ajánlott vörösfenyőt vagy cédrust használni. Kerüld a vegyszerrel kezelt faanyagokat, mivel azok károsíthatják a növényeket.
Főbb részek és méretek: 1️⃣ Talajszint – A melegágy a föld felszínére épül, hogy kihasználja a talaj által tárolt hőt. 2️⃣ Sarokpillérek – A szerkezet 5 cm × 10 cm-es (50 mm × 100 mm) fagerendákból készül, amelyek stabilitást biztosítanak. 3️⃣ Kitámasztható keret – Az átlátszó fedlap zsanérokkal van rögzítve, így felnyitható és kitámasztható. 4️⃣ Fedlap (üveg vagy polikarbonát) – Az átlátszó fedél segít megtartani a hőt, miközben lehetővé teszi a fény bejutását a növényekhez. 5️⃣ Szerkezeti oldalfalak – Az oldalfalak kb. 2,5 cm × 25 cm-es (25 mm × 250 mm) deszkákból készülnek, amelyek védik a belső növényeket. 6️⃣ Magasság – A melegágy elöl 20 cm, hátul 35 cm magas, így a fedél lejtése segíti a vízelvezetést és a napfény optimális bejutását.
Méret meghatározása
Először döntsd el a hidegágy/melegágy méretét. Bár bármilyen ésszerű méret kialakítható, a 180 cm × 180 cm méret gyakori, a 90 cm × 180 cm pedig az ajánlott minimális méret. A hosszúság általában 90 cm-es többszöröse, de a szélességet és hosszúságot az alkalmazott fedőpanelek mérete is befolyásolja.
Alapozás és szerkezet
Az építést a megfelelő mélységű terület kiásásával kell kezdeni.
- Trágyával fűtött melegágyaknál általában 40-60 cm mély gödröt ásnak.
- Ha kőből, téglából vagy betonból építesz keretet, az alapozásnak (legalább 8 cm vastagságban) néhány centiméterrel a fagyhatár alá kell kerülnie, hogy elkerüld a téli talajmozgásokat.
Keret elkészítése
A hidegágy/melegágy sarkaiba 5 cm × 10 cm méretű pilléreket rögzíts a stabilitás érdekében. A keretnek lejtősnek kell lennie: a hátsó oldala magasabb, mint az első, hogy a napfény jobban érje a növényeket és az eső lefolyhasson róla. Az ajánlott lejtés 2,5 cm esés 30 cm-enként.
Példa méretezésre:
Ha a keret 180 cm széles, akkor az eleje lehet 20 cm magas, míg a hátsó rész 35 cm magas. A deszkák 5-15 cm mélyen a földbe is áshatók. Egyes házi kertészek mobil keretet használnak, amely nincs a földbe süllyesztve, így mozgatható és tárolható. Ha a keret nincs beásva, akkor talajfeltöltéssel vagy szigetelőlapokkal segítheted a hőtartást.
Bármilyen típusú szerkezetnél fontos, hogy a melegágy jól zárható legyen, hogy megakadályozd a hőveszteséget és a rágcsálók bejutását. Kívülről földtöltéssel és enyhén lejtős tereprendezéssel biztosíthatod a megfelelő vízelvezetést.
Fedőpanelek- ablakok
A fedőlapok készülhetnek:
- Üvegből,
- Kétrétegű műanyag fóliából,
- Üvegszálas anyagból,
- Plexiből vagy más átlátszó anyagból.
A fedőlapokat rögzítheted zsanérokkal a kerethez, vagy leemelhető kivitelben is hagyhatod.
- A műanyag fólia olcsó, de könnyen sérülhet.
- Az üvegszálas panelek drágábbak, de megfelelő karbantartással sok évig használhatók.
- Az üveg kiváló fényáteresztő képességgel rendelkezik, de törékeny és veszélyes lehet, különösen, ha gyerekek is vannak a kertben.
Fedőpanelek mérete:
Ha 90 cm × 180 cm-es ablakokat használsz fedőnek, a keretet érdemes 175 cm hosszúságúra készíteni, hogy maradjon némi túlnyúlás. Egy 180 cm × 180 cm-es keret esetén két 90 cm × 180 cm-es fedőlap is alkalmazható, amelyeket középen egy támasztókar rögzít.
Extra védelem:
Melegebb napokon a fedőpanelek szellőztethetők vagy eltávolíthatók. Rágcsálók és rovarok ellen érdemes védőhálót helyezni a keretre, amely meggátolja a kártevők bejutását.
A melegágy fűtése
Miután a melegágy egy hőforrás fölé épített hidegágy, fűtést kell alkalmazni. A leggyakoribb hőforrások a trágya és az elektromos fűtőkábelek.
A trágyatalp FRISS lótrágya legyen, mert ez fejleszti a legtöbb hőt bomlása során. A márciusban, április elején beüzemelendő melegágy aljára 40-60 cm vastag, alaposan belocsolt és ledöngölt trágyaréteget kell teríteni, amire még 20 cm vastag termőföld kerüljön. Minél vastagabb a trágyaréteg, annál jobb a hőtartó képessége. A trágyára csak akkor ajánlott a termőföldet rétegezni, amikor az már elkezd hőt termelni. A trágyatalp lerakása után egy héttel erjedésnek indul, és az első héten akár 60-70 °C hőt is fejleszthet. Majd hűlni kezd, és 30 °C körüli hőmérsékletével két hónapon keresztül egyenletesen biztosítja a palánták számára a megfelelő hőmérsékletet.
A trágyatalpra hordott termőföldet elő lehet állítani házilag is: .Pl. 50% tőzeg, 40% homok 10% szerves trágya. Vagy lehet használni komposzt + tőzeg + szerves trágya egyenlő arányú keverékét. A tőzeg kiváltható perlittel. A lényeg, hogy a talaj jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag legyen.
A fentiekből következik, hogy a keret alól, annak elhelyezése előtt, először el kell távolítani a földet, méghozzá olyan vastag réteget kell kitermelni, amekkora helyet igényel a trágyatalp és a rá kerülő termőréteg együttesen. Ezt követi a trágya és termőtalaj rétegzése, majd a keret felhelyezése. Ezt követően fel kell helyezni a tetőt. A keret oldalát védőtöltéssel lehet megtámasztani.
A trágyatalp használatának előnye, hogy olcsó. Hátrányai közé tartozik, hogy minden évben ki kell takarítani a használt trágyát, kellemetlen szagokat áraszthat, a hőmérséklet pontos szabályozása nehézkes, és évente pótolni kell. Az elektromos fűtésnél drágább a telepítés és az üzemeltetés, viszont több éven keresztül újra felhasználható.
A melegágy fűtésének egyszerűbb módja az elektromos fűtőkábelek használata. Áss ki 15-30 cm mély földet a keret alatt, és teríts le 10 cm vastag, gondosan kiegyenlített, jól vízelvezető homokot. Egy 180 cm × 180 cm-es ágyáshoz körülbelül 18 méter műanyag bevonatú elektromos fűtőkábel szükséges, vagyis nagyjából 60 cm kábel minden négyzetméternyi ágyáshoz.
Helyezd a kábelt a homokra, 8-10 cm-re a keret oldalától, majd 15-20 cm-es hurkokban vezesd végig az ágyás teljes szélességében. Győződj meg róla, hogy a rendszer megfelelően van bekötve a biztonságos működés érdekében. A kábelt egy termosztáthoz kell csatlakoztatni, amelynek minimum hőmérsékleti tartománya 7-32°C, valamint egy 110 voltos aljzathoz automatikus vezérléshez. Soha ne toldd meg az elektromos fűtőkábeleket! Ügyelj arra, hogy megfelelően legyenek földelve. Érdemes engedéllyel rendelkező villanyszerelővel konzultálni, hogy megfelelj a vonatkozó villamossági előírásoknak, és a megfelelő fűtőkábeleket és termosztátot használd.
A kerti eszközök és a rágcsálók okozta fizikai sérülések megelőzése érdekében helyezz 5 cm homokot a kábel fölé, majd fedd le ezt egy huzalhálóval (pl. erős dróthálóval), és erre ismét 5 cm homokot tegyél. A magokat edényekbe ültesd, amelyeket az így kialakított homokrétegre helyezel. Egy másik lehetőség, hogy 15 cm jó minőségű, gyommentes földet rétegezel a huzalháló tetejére, a magokat közvetlenül ebbe veted, majd a fiatal palántákat később átülteted a kertbe.
Palántanevelés melegágyban
A magok csírázásához az ideális hőmérséklet 21-24°C. Amint a csírázás megtörténik, a növényszinten tartott hőmérséklet legyen 15-18°C a hidegtűrő növényekhez és 18-24°C a melegkedvelő növényekhez. Ha a hőmérséklet túl magasra emelkedik, elengedhetetlen a szellőztetés. Ezt megoldhatod szellőzőkapcsokkal vagy automatikus fedélnyitókkal. A termosztátok szintén fontosak a fűtőkábelek vagy hőmatracok által termelt hő szabályozásához.
Automata öntözőrendszert vagy permetező rendszert is telepíthetsz a kényelmesebb öntözés érdekében. A napos napokon különösen fontos a megfelelő szellőztetés a megfelelő hőmérséklet fenntartásához. Ahogy a szezon halad előre, a fedőlapokat napközben egyre hosszabb időre, majd éjszakára is eltávolíthatod, hogy a növényeket “edzd” a kültéri környezethez.
A szezon előrehaladtával gyakoribb öntözésre lesz szükség. Ugyanakkor a túlöntözés és a túlzott nitrogénműtrágya-használat magas hőmérséklettel párosulva betegségeket és megnyúlt növekedést okozhat. Kerüld a magas nitrogéntartalmú trágyákat, és a megfelelő időben ültesd ki a palántákat a kertbe. Ne kezdd túl korán a palántanevelést, mivel a legtöbb egynyári növénynek 30-40 napra van szüksége a vetéstől a kiültetésig.
Vetés előtt a termőföldet át kell forgatni, hogy a bomlás során keletkezett gázok eltávozhassanak. A fagyok ellen az egészet le lehet borítani pokróccal, paplannal, szőnyeggel, nádszőnyeggel stb., ami a veszély elmúlásáig maradjon rajta.
A káposztafélék és karalábé palántáinak neveléséhez 5-7 hét kell, a paradicsom és a paprika pedig a vetéstől számított 8-12 hét múlva lesz kiültethető a szabadba. A zellernél 10-14 hetes nevelési idővel számolhatunk. A vetés ideje könnyen kiszámítható, ha a kiültetés tervezett időpontjából leszámítjuk a palántaneveléshez szükséges időt, de ne feledkezzenek el a trágyatalp vastagságából adódó hőtermelés idejével is kalkulálni! Forrás: Dr. Csontos Györgyi; Szaporítás növényházi termesztésben kurzus; FENNTARTHATÓ PRECÍZIÓS KERTÉSZETI SZAKMÉRNÖK képzés; Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar
Ezeknek az ismereteknek az alapján jól működő melegágyat hozhatsz létre a palánták számára, amellyel előre hozhatod a kertészeti szezont, és egészséges és erőteljes palántákat nevelhetsz szabadföldi kiültetésre.
Egyéb termesztőberendezések: Hidegágyak, búrák, alagutak
Jutka mama tanácsai palántaneveléshez:
Jutka mamával itt találkozhatsz!
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
Kövess minket a Facebook-on!